Az én békám nem változott herceggé

campus fesztiválElvileg nem számítana újdonságnak az, hogy a Campus Fesztivált a Nagyerdőn rendezik meg, de a stadionos munkálatok miatt, idén nem a megszokott környezet fogadott minket. Ez ugyanúgy, mint a legtöbb esetben, most is megosztó véleményeket vont maga után.

Habár alapvetően én ujjongtam a hírtől, hogy az önmagában jelentéktelen kis debreceni Vidámpark tündökölhet egy új fényben, sokak számára csak egy plusz megteendő kört jelentett az állatos forgók kerülgetése. Persze értjük mi a logisztika lényegét, csak szimplán ramaty érzés volt totyogni a tömegben úgy, hogy közben egy kerítés választott el minket valami üres tértől, ami sokkal csábítóbban hatott, mint az út közben érzett kolbászillat.

A fesztivál eleje így egy 12.000 forintos vásári komédiára, a sporttelep pedig már magára a fesztiválra emlékeztetett. A zsúfolt vánszorgás és a monumentális térben való keresgélés változó kori hőhullámokban jelent meg rajtam, ami önmagában nem lett volna probléma, ha a pulóverünk le és felvételét nem akadályozza az az ormótlanra sikeredett korsó, amit még haza is kellett cipelnünk minden nap, ha nem szándékoztunk újabb 200 forintot kiadni rá. Ennek ellenére szeretem a zöld mozgalmakat és őszintén remélem, hogy a szomszédban lakó másik állatkert lakói jól viselték ezt a 4 estés murit. Habár az állatkert szakemberei felkészülten várták az eseményt és különféle csemegék beadásáról nyilatkoztak 70-80 decibeles hangerősség esetén, javaslom, hogy jövőre 4-5 kilométeres körzetben a lakóknak is osszanak ebből a finomságból, mivel hazafele menet még a Bem térről is tisztán hallottam a 4/4-et.

Nem vitatja senki a rengeteg munkát, amit belefektettek a szervezők, csak nehéz volt megérteni, hogy ki a célközönség. Ez nem azért zavart, mert nem lehet ott akárki, hanem, mert úgy éreztem, hogy nem én vagyok az. Persze jó volt látni, ahogy középkorú nők tépik egymást részegen a cseppet sem agresszív Quimby zenéjére, illetve pozitívan hatott az is, hogy felülhettem egy 12 évessel a hattyú forgóra, ettől függetlenül másból nem nagyon állt a szórakozásom. Persze mindenki találja ki, hogy mire van szüksége, de a női hisztérikus aspektusom csak annyit árult el, hogy én abban a pillanatban akarok valamit, amit nem tudom, hogy mi és nem is érhető el. Sokan ilyen céllal próbálkoztak a fesztivállal, mert akit minden koncert érdekel, azt voltaképp nem érdekli egyik sem. Akit pedig egyik sem vonz, az mindegyikbe belehallgat. Mindezek ellenére őszintén remélem, hogy sokan jól érezték magukat a fesztiválon és várom az ötleteket, vajon mi köze egy békának ehhez az egészhez. Mindig jó egy kabala, de talán a Campusnak egy mottó hasznosabb lenne.

Share Button